A kiállítóhely története

A II. kerületben található Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény (korábban Öntödei Múzeum) Ganz Ábrahám 150 éves öntödéjében, Közép-Európa egyetlen műemlékként megőrzött vasöntőcsarnokában működik. A csarnok építészeti különlegessége a 21 méter fesztávolságú, rácsos tartókkal megoldott tetőszerkezet, ami13 méter magas faoszlopokon nyugszik. Magyarországon ez az egyetlen Howe-féle rácsos fatartókra szerkesztett shed-tetős épület.

A svájci származású Ganz Ábrahám (1814. Unter-Embrach, Svájc – 1867. Pest, Magyarország) 1845-ben alapította üzemét, amely 23 év alatt, tragikusan bekövetkezett haláláig, Buda legjelentősebb gyárává fejlődött.

Kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket gyártottak itt Ganz szabadalma alapján. A megrendelések növekedésével az eredeti öntöde épülete szűknek bizonyult, ezért Ganz 1858–62 között felépítette új, nagy öntödéjét, melynek egyik csarnokában ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény működik. Ganz Ábrahám a kezdeti kis öntödéből szorgos munkával, vállalkozásai révén az ország egyik legjelentősebb gyárát építette fel. A munkások száma több mint tízszeresére, az öntvénytermelés több mint 15-szörösére nőtt, aktív vagyona halálakor 2,5 millió forintot tett ki. Kéregöntésű termékei európai hírnévre tettek szert, hét ország 59 vasúttársasága használta őket. Számos kitüntetést érdemelt ki, Buda díszpolgárává választották.

 Munkásságát az 1859-től a cégben dolgozó Mechwart András folytatta, az ő vezetésével épült ki a világhírnévre szert tevő GANZ márkanévvel jelzett ipari birodalom. 1874-től a Ganz és Társa Rt. vezérigazgatójaként irányította a céget. Zseniális menedzser volt, aki a nehézségek idején „előre menekülve” új termékek bevezetésével, tehetséges, ifjú mérnökök alkalmazásával gondoskodott a megújulásról. Neki köszönhető, hogy Zipernowsky Károly, Bánki Donát, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Kandó Kálmán is a cég mérnökeként dolgozott. Mechwart maga is jeles konstruktőr volt: 27 találmánya kapott szabadalmi oltalmat.

Mechwart a részvénytársaságot a gép- és vagongyártás fejlesztésével, az erősáramú villamosiparban rejlő lehetőségek kihasználásával, a Monarchia egyik legjelentősebb nagyvállalatává tette.

Az üzemben 1964-ig folyt a termelés az eredeti technológia szerint, amikor a főváros szívében fekvő gyárat leállították és Kiszely Gyula (1911–1997) technikatörténész irányításával Buda első ipari műemlékévé nyilvánították.

Az akkori Öntödei Múzeum létrehozásának gondolata, a magyar kohászat múltjának kutatása, az eredmények rendezése és a még fellelhető emlékhelyek megmentése az 1956-ban alakult társadalmi szerveződés, a Kohászati Történeti Bizottság legfontosabb célkitűzése volt. A bizottság titkára, Kiszely Gyula technikatörténész menedzselte a Ganz építette gyár múzeummá alakítását. Az ő elkötelezett munkájának köszönhető a múzeum 1964-es megalapítása, az épület ipari műemlékké nyilvánítása, a tervezés és építkezés, majd az első kiállítás megszervezése és 1969. szeptember 24-én a múzeum megnyitása is. Ezzel Európa első olyan öntészeti szakmúzeumát alapította meg, amely egy eredeti berendezéseit őrző öntödei csarnokban tárja a közönség elé az ország öntészetének emlékeit.

A megalapításkor a múzeum fenntartója a diósgyőri Lenin Kohászati Művek volt. 1994 októberében az Országos Műszaki Múzeum fiókintézménye lett. 2009. januártól, az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum integrációját követően, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum intézményeként működik.

  Az oldal tetejéreAz oldal tetejére

Galéria