A Műszaki Tanulmánytár (XI. ker. Prielle kornélia u. 10) története

alt MŰSZAKI TANULMÁNYTÁR

Kísértetkastély vagy kísérletkastély? Magyarország egyik legkülönösebb múzeuma, állandó kiállítóterem nélkül; fizikai és kémiai kísérleti eszközöket, szerszámgépeket és számítástechnikai berendezéseket, optikai és geodéziai műszereket, sőt szemüvegeket, szórakoztató elektronikai készülékeket és háztartási gépeket egyaránt rejtő raktárakkal. Jedlik Ányos, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Kozma László és más magyar tudósok méltán nemzeti kincsnek tekinthető munkái, egy épületben egy XIX. századi folyóirat-gyűjteményt is gondozó szakkönyvtárral, kéziratok, diplomák, katalógusok archívumával. Az utóbbi évtizedben a Palme-háztól az óbudai Gázgyárig számos épületben felvetődött elhelyezése. A harmincöt éves intézmény negyvennegyedik évét tölti Kaposvár utcai épületében. Hogyan lehetséges ez?

AZ OMM TÖRTÉNETE

A műszaki múzeumok a világ minden táján a technikai civilizáció szentélyei, ezt már 1794-ben is tudták a világ első műszaki múzeuma, a párizsi Conservatoire des Arts et Métiers létrehozói. Egyben nincs még egy olyan intézmény, amely az emberi faj fejlődését az egyszerű kézi szerszámoktól az űrkorszakig olyan szemléletesen és hitelesen lenne képes bemutatni, mint egy műszaki múzeum. Európa és az Egyesült Államok technikai gyűjteményei a szórakozni és tanulni vágyó közönség legkedveltebb célpontjai közé tartoznak, s a modern szobrászokat és tudományos-fantasztikus írókat is megihlető, világformáló nagy találmányok megőrzése a világ minden fontos ipari társadalmában megkerülhetetlen kérdéssé vált - már az előző századforduló tájékán is!

Hazánkban már 1808-tól működött a Magyar Nemzeti Múzeum Technológiai Osztálya, majd 1883-tól a - vegyes feladatkörű, a kortárs ipari kutatást is felvállaló - Technológiai Iparmúzeum. Ez az intézmény utolsó korszakában muzeális jellegét csaknem teljesen elvesztette, 1908-1909-ben (épp a Nemzeti Múzeumban megalakult előd centenáriumakor) már egyetlen muzeális tárgyat sem gyűjtött. 1924-ben a Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet nevet vette fel.

Az első hazai önálló technikai múzeum éppen akkor vesztette el eredeti funkcióit, amikor Európa és Amerika nagy műszaki múzeumai, köztük a bécsi, a prágai és a müncheni, első virágkorukat élték.

1935-ben, hosszú előkészítő munka után alakult meg az Országos Magyar Műszaki Múzeum, amelynek alapítója a kor egyik legjelesebb tudományszervezője, Lósy-Schmidt Ede volt.

http://www.omm.hu/kepekomm/mkm20e_k.jpgDr. Lósy-Schmidt Ede (1879-1948) építőmérnök, a Mérnök- és Építészegylet főkönyvtárosa, a MÁV főtanácsosa tette működőképessé ezt a gyűjteményt, amely elsőként a MÁV-ba olvadt Déli vasút Mészáros utcai igazgatóságának harmadik emeletén kapott helyet.

Miután a MÁV 1939-ben visszaigényelte az épületet, megindult az újabb méltó hely keresése. A kereső tekintetek az időközben visszatért Kassa városára irányultak, s a Múzeum teljes anyaga - 13 darab 15 tonnás fedett vasúti kocsiban - Kassára került, ahol évekig becsomagolva állt, majd az intézmény csak 1943. november 11-én nyílt meg. Nem telt el egy év, s 1944 őszétől Kassa, műszaki múzeummal együtt, ismét Csehszlovákiához tartozott.

A kalandok itt nem értek véget, hiszen talán a jelenlegi Országos Műszaki Múzeum története is fordulatosabb a kelleténél. Két születése (hiszen gyűjteményei ötvenévesek múltak, de hivatalos megalakulása óta csak harmincöt év telt el) után évtizedekkel is leírhatjuk róla, hogy egy olyan országos gyűjtőkörű, filiálékkal is rendelkező (az egykori Ganz Öntöde, ma Öntödei Múzeum Budapesten, a gyönyörű bauhaus ipari műemlékben található Elektrotechnikai Múzeum Budapesten, a Kohászati Múzeum Miskolcon, az Aluminiumipari Múzeum Székesfehérvárott, a Vegyészeti Múzeum Várpalotán), patinás intézmény, amelynek még mindig nincs önálló kiállítóterme. Működésének dinamikáját viszont nemcsak a vendéglátó intézményeknél (belföldön és külföldön egyaránt), fennállása során rendezett több mint száz, színes kínálatú kiállítás és a múzeum tudományos tevékenységéhez tartozó konferenciák, folyóiratkiadás, a hazai és nemzetközi múzeumi hálózatban való aktív részvétel jelzi, hanem az a reményteljes küzdelem is, amely a sajtóban is igen sok visszhangot kapott, s amelynek eredménye, hogy múzeumunk tanulmánytára megnyílt a látogatók előtt.

http://www.omm.hu/kepekomm/50ev3_k.jpgKözponti épületünk, a Kaposvár utcai raktár és iroda 1964 óta ad otthont kutatóknak és műtárgyaknak, de ez alatt a negyven év alatt - a nyolcvanas években egy újabb, a maga korában korszerűbb raktárépülettel is kiegészülve - eddig csak előzetes bejelentkezés alapján, szakirányú érdeklődők tekinthették meg gyűjteményeinket, s a "házon belül" mindössze egy kiállításunk volt: egy reprezentatív, a polcokon rejtőző egyedi ritkaságokat bemutató kis tárlat épp az épület megnyitásának pillanatában.

http://www.omm.hu/kepekomm/rendelet_k.jpgA műszaki emlékek szisztematikus gyűjtéséről az Elnöki Tanács (a kor kollektív államfői testülete) 1954-es rendelete döntött, ekkor, a "Gyűjtsd a vasat és a fémet / Ezzel is a békét véded!" pusztítása után alakult meg közvetlen elődünk, a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport. A Csoportot Szilágyi István (1905-1982) vezette, 1954-től egészen 1971-ig.

1964-ben nagy előrelépést jelentett a Kaposvár utcai főépület átadása, amely azonban az utóbbi évtizedre, a gyáripari környék egyetemi- és kereskedelmi innovációs központtá, Újbudává válása során, a környék nagy fejlesztéseihez viszonyítva igencsak megkopott, elavulttá vált.

1973. január elsejével a kormány a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportot megszűntette, illetve Országos Műszaki Múzeum néven országos múzeummá alakította át. Feladatait a következőképpen határozta meg: "A természettudomány és a technika általános fejlődésének és társadalomformáló szerepének, a tudományos megismerés és a termelés összefüggéseinek kutatása, az erre vonatkozó emlékanyagok gyűjtése, tudományos feldolgozása és megismertetése. Tevékenysége során a múzeum különös figyelmet fordít a technika és tudomány történetének magyar vonatkozásaira".

A gyűjtés és tudományos feldolgozás praxisa során a muzeológusok munkájukban alkalmazkodtak a műszaki fejlődés korszakainak rövidüléséhez, a gyorsuló tudományos változásokkal eltűnő közelmúltbeli tárgyak és dokumentumok mentésének feladatához, s a kialakuló gyűjteményi szerkezet szerint együtt folyt a nagy magyar feltalálók munkásságának, a műszaki oktatás és a magyar ipartörténet emlékeinek kutatása a különböző korokra jellemző vagy Magyarországon gyakran használt nemzetközi iparcikkek gyűjtésével.

2009. január 1-től az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum összevonásával létrejött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

  Az oldal tetejéreAz oldal tetejére

Galéria