Legújabb kiállítások
Különleges fotók a magyar kisgépes polgári repülés világából

Ez a kiállításunk már bezárt!

Repülőgépek, Helikopterek, Amphibiák - repülő szerkezetek a polgári és tudományos repülésben

alt

Különleges fotók a magyar kisgépes polgári repülés világából. A Közlekedési Múzeumban megrendezett kiállítás az ország repülőterein és javítóműhelyeiben készült felvételekből kínál egy kis ízelítőt, helyzetképet adva a polgári, hobbi és tudományos célú repülésről.

Bakó Gábor fényképei betekintést engednek a repülőterek, repülősportok tköznapjaiba, szemléltetik a Dunai Repülőgépgyár végnapjait, érzékeltetik a működő magyar repülőgép javító üzemek hangulatát, gépek végzetét és megújulását. Bemutatja a polgári és tudományos kísérleti repülés egyes pillanatait, az utóbbi másfél évtizedre jellemző képét.

Bakó Gábor, mint hivatásos légi fényképész több száz méter magasból, térképészeti nyersanyagot, függőleges tengelyű mérőképeket készít csapatával, településekről, létesítményekről vagy éppen védett természeti területekről és közben perspektív fényképeivel szemünk elé tárja országunk természeti értékeit, az épített és átalakuló környezetet.

A fotóanyagot - kiegészítő hangulati elemekként - a múzeum repüléstörténeti gyűjteményéből kiválogatott repülőgép műszerek és a témakörrel foglalkozó szakmai kiadványok egyes példányai kísérik. Mellettük érdekességként első alkalommal kerül látogatóink elé egy szovjet gyártmányú, 18*24 cm-es negatívméretre dolgozó AFA mérőkamera filmtartó magazinja.

A kiállított tárgyak:

Venturi-cső - a légijármű szelencés műszereinek, légszívásos pörgettyűinek működtetését biztosítja

Elektromos elfordulásjelző - EUP-46 típus

Műhorizont (mesterséges látóhatár) - AGD-1 típus

Hárommutatós műszer - UKZ-1 típus

Folyadékos iránytű - KI-11 típus

Oxigénnyomásmérő és légzésjelző - IK-18 típus

Műhorizont (mesterséges látóhatár) - AGB-2 típus

Irányrendszer kijelző műszere - UGR-4U típus

Variométer, magyar gyártmány (közlekedési műszergyár) - VR-10 típus - A légijármű süllyedési és emelkedési sebesség függőleges összetevőjének mérésére szolgál

Fordulatszámmérő - 1TE-2T típus

Kettős szívótérnyomásmérő - R. FUESS FL 20556 típus

Hengerfej-hőmérséklet mérő - 2TCT-47 típus

Parancsadó műszer - PKP-1 műhorizont ILS és direktor mutatóval. A műszer a TU-154 repülőgép kormányzását segíti

Navigációs műszer - PNP-1 típus - kombinált iránymutató-műszer ILS, VOR, DME kijelzéssel. A TU-154 repülőgép csaknem minden szükséges navigációs információját összefoglalja

Navigátor „ nagy iránymutató” műszer ” – US - US = ukazatyel sturmana - navigátor kijelzője

Légi felderítéshez használt nagyformátumú kamera filmtartó magazinja - a fényérzékeny nyersanyag tárolására szolgáló orsókkal, a filmtekercs továbbítását végző mechanikus elemekkel és a fényzáró lemezzel

 

A kiállítás megtekinthető: 2014. szeptember 12 - 2014. november 16.

 
Kunst trifft Technik

Ez a kiállításunk már bezárt!


A művészet ott kezdődik, ahol a technika véget ér.

Amikor a tanult ismeretek, a tapasztalatok és a napi rutin már nem segítenek, az emberi kreativitás mindig új megoldásokkal hozakodik elő. A fejlett kreativitás nemcsak a művészetben, hanem az élet számos területén megjelenik.

Ez a szellemiség hatja át évek óta a regensburgi AVL Software & Functions és a Regensburgi Egyetem művészeti szakos hallgatóinak találkozásait is. A „Kunst trifft Technik“ vezérelv számukra magától értetődő, a diákok által megalkotott képek pedig e találkozások által inspirált gondolatok gyümölcsei.

alt

A grazi székhelyű AVL egy világszerte 45 telephellyel rendelkező nemzetközi vállalat, ahol mérnökök és feltalálók nemzetközi környezetben, közösen, a legmodernebb hajtástechnika fejlesztésén dolgoznak.

Mivel a határokon átívelő kommunikáció hozzátartozik egy innovatív vállalat hétköznapjaihoz, az AVL AUTÓKUT Mérnöki Kft Budapestre hozta a regensburgi kiállítást.

A kiállítást a Közlekedési Múzeumban mutatják be, mely Európa egyik legrégebbi műszaki múzeuma. Dirk Janetzko, az AVL AUTÓKUT ügyvezetője külön örül annak, hogy ezen kiállítással több területet is összekötnek: művészeti szakos hallgatókat technikusokkal, egy műszaki múzeumot a művészettel és két várost egymással. Tökéletes koncepció a hosszú távú együttműködéshez, melynek külön hangsúlyt ad az tény, hogy Regensburg Főpolgármestere, Joachim Wolbergs nyitja meg a kiállítást.

A közös művészeti projekt ötlete Dr. Georg Schwab, az AVL Software and Functions ügyvezető igazgatójának és az Egyetem művészeti docensének, Josef Mittlmeiernek találkozásából fakadt. Azóta diákok és mecénások évente összeülnek, hogy megvitassák a nemzetközi mérnökcsapat feladatait és helyzetét. A fiatal művészeknek ez egy nagyszerű lehetőség, hogy elgondolásaikat kiállítás-érett művekbe öntsék, és a nagyközönség elé tárják.

A fejlesztők a fiatal művészek képein keresztül számukra addig szokatlan aspektusból tekinthetnek munkájukra; szakmai hétköznapjaik rendhagyó módon kerülnek megvilágításra és méltatásra.

Az AVL berkein belül a képzőművészet és a mérnökök kapcsolata nem szokatlan. Dr. Georg Schwab szerint „a cég egyik értéke az úttörő szellem, mely a kreativitást, mint az intelligencia alapvető formáját hordozza magában, másfelől pedig azt a készséget is jelenti, hogy az ember új utakat találjon, és konstruktívan álljon hozzá a kihívásokhoz. A konstruktív ötlet kibontakozása felett érzett öröm az emberi intelligencia egyik ismérve, melyben művészeknek és mérnököknek egyaránt részesülniük kell. Leonardo da Vinci óta tudjuk, hogy az emberi intelligencia művészet és tudomány között nem ismer határokat. ”

Az egyszerű kétdimenziós megjelenítések helyett a fiatal művészek ugyanis e gondolatok többértelműségét keresték, átütő képi erejű metaforák és allegorikus jelentések után kutattak, és autentikus látásmódjukkal a személyes élményeikhez és tapasztalataihoz fűződő tartalmi kapcsolatot is megjelenítették.

A hangsúlyos szerep itt a realisztikus festészeté, mivel a termékeny eszmecsere megjelenítése volt a cél, nem pedig a kortárs extrém látásmódok szubjektív kifejezése.

Az izgalmas kérdés „Mi köze van ennek a képnek a mérnökökhöz, a technikához, az elme értékeihez?” érdekes beszélgetésekhez vezethet művészek, házigazdák és vendégeik között.

Az már most biztos, hogy ez a projekt egy újabb építőköve a jelenlegi cégkultúrának, ahol inspiráló közegben élhetjük meg a nyitott kommunikáció felett érzett örömöt.

A kiállítás a Közlekedési Múzeumban augusztus 24-ig tekinthető meg.

 
Hidakat épített időn, s folyókon át

Ez a kiállításunk már bezárt!


A Lánchíd tervezőjének vetélytársa, szabadságharcos hídépítő, és a megtorlás alatt meghurcolt felesége – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről nyílt kiállítás a Közlekedési Múzeumban

Egy olyan 19. századi bányász, kohász életét mutatja be a Közlekedési Múzeumban megrendezett új „Hidakat épített időn,s folyókon át” című kiállítás, aki teljesen újszerű hídtípust dolgozott ki.

Maderspach Károly társaival Ruszkabányán üzemeltette vállalkozását. Vonóláncos ívhídjai messze megelőzték korukat, és elismerést szereztek alkotójuknak. Maderspach első hídja, Lugoson, a Csuka-patak felett mindössze 12 évet ért meg, mert 1845-ben sajnálatos módon egy bivalycsorda alatt leszakadt.

Második hídját, 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn építette meg, a Cserna folyó felett. Ez a híd 1838-ban még egy földrengést is kiállt, és minden javítás nélkül, 1896-ig használták. A kisebb hidakon felbátorodva Maderspach Károly saját tervet nyújtott be arra a pályázatra, melyet az első állandó pesti híd terveire írtak ki. Ugyan a nyertes a Széchenyi István által is támogatott W.T Clark lett, de Maderspach terve, tervei mellett is többen kiálltak, reális, megépíthető alternatívának tűnt ez a fajta híd. Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető, de tervezőjének elismerést hozott.

Ezt a felívelő, üzletileg is sikeres karriert az 1848-49-es szabadságharc derékba törte. A szabadságarc alatt ágyúkkal látta el a Honvédséget, ezért feleségét Haynau parancsára koholt vádak alapján nyilvánosan megalázták, megvesszőzték. A megaláztatást Maderspach Károly nem viselte el, és öngyilkos lett.

A kiállítás a ruszkabányai vállalkozás és a vállalkozó életét, találmányát, a vonóláncos ívhídjait mutatja be, és természetesen kitér az 1849-49-es szerepvállalására is.

altA kiállítást a szabadsághős házaspár leszármazottja, Maderspach Kinga, és a Maderspach Családi Alapítvány rendezi a családi kincsekből.

A kiállítás 2014 augusztus 3-ig volt látható.

 
Kiállítás az Utasellátóról

Ez a kiállításunk már bezárt.

A 66 éves Utasellátó múltját idéző kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. Csoki roló, „sztaniolba” csomagolt csemege, csatos üveges üdítő, Herendi, Hollóházi logózott porcelánok – ki ne emlékezne rájuk? Ma már több évtizedes vasúti utazásos emlékek. A MÁV-START májusban hirdette meg az utazóközönség körében az Utasellátó ereklyék megmentését célzó programját, egyebek közt a felhívásra beérkezett tárgyakból is kerültek a tárlat anyagába.

A gyűjtemény bemutatja a korai hálókocsikat, azt, hogy a II. világháború után hogyan indult el az Utasellátó szolgáltatás. Azok, akik a sok eredeti tárgy és dokumentum szemlélésébe belefáradnak, megpihenhetnek a kiállításban berendezett büfékocsi ülésein, „kinézhetnek a vonat ablakán” is, vagy megnézhetik, milyen volt a vetett ágy egy hálókocsiban.

Megtekinthetők étkészletek (Herendi, Apponyi, Zsolnay, Alföldi), menükártyák, belső használatra készült szakácskönyvek valamint Utas üdítős üveg, bambis üveg, régi szakácsruha, hálókocsi kalauz egyenruha, felszolgálói egyenruha, kártyanaptár, utas-szótár és egy 1973-ból származó étlap is.

A vitrinekben mindezeken túl különböző büfé, étkező és hálókocsi H0-ás modellek is láthatók. A kiállítás 2014. augusztus 20-ig volt látható.

 

 
HÍDMAKETT ÉPÍTŐ VERSENY

Ez a kiállításunk már bezárt!


Híd 8200 gyufaszálból, mini vasbeton híd, és az összes dunai híd művészi fotója látható a Hidak a Dunán című kiállításon a Közlekedési Múzeumban. A kiállítás Gyukics Péter fotóival mutatja meg a Duna hídjait a forrástól a torkolatig. A tárlatot 16 nagyméretű, különleges hídmodell teszi teljessé, amelyek a híd-makett pályázatra érkezett pályaművek, tehát amatőr modellezők munkái.

A kiállításban látható modellek egy olyan pályázatra születtek, amelyen amatőr modellezők két kategóriában versenyezhettek: hazánk hídjai közül készíthették el egynek a modelljét, vagy fantázia hidat építhettek.

A pályázatra olyan különleges alkotások is érkeztek, és láthatók a kiállításban, mint a szolnoki Tiszavirág híd nagyméretű gyufaszálakból épített modellje, a biatorbágyi híd 1:50-es léptékű, hihetetlenül részlet gazdag modellje, vagy egy 1 méteres, vasbeton híd, amelynek alkotója a vasalást is külön elkészítette.

A látogatók gyakorlatilag teljes képet kapnak arról, hogy milyenek a hidak, hogyan épülnek fel, milyen szerkezeti sajátosságaik vannak.


A hídmakett építő verseny pályamunkáinak értékelése

Fantáziahidak

Búri Balázs -Ívhíd

 alt Búri Balázs fantázia-hídját látva megtestesülni látszik a mérnöki gondolat: ha egy tervezőt megbíznak egy új híd megépítésével, valószínűleg fejében úgy körvonalazódik a leendő létesítmény, ahogy azt e modell bemutatja. Még nem láthatók a kész híd apró részletei, még nem ismerhető fel, hogy környezetével milyen harmóniát fog alkotni, hanem lényegre törően, a maga egyszerűségében tárja „megrendelői” elé, hogy milyenek is lesznek leendő hídjának fő vonalai. Ez a makett központi helyet foglalhat el egy tervezői megbeszélésen, ott, ahol kiosztják az egyes feladatokat és átbeszélik az építés során majd felmerülő problémákat. 


 

Tóth Nándor -Kéttámaszú alulról feszített ívhíd és egy pilonos ferde kábeles híd 

 alt Tóth Nándor két híddal is indult a makettépítő versenyen. Szándéka igen dicséretes: modelljeit úgy tervezte meg, hogy minél szemléletesebben lehessen látni az általa választott hídtípusok szerkezetének lényegét, felépítését. Didaktikailag nagyon helyesen azon szerkezeti elemek kiemelésére törekedett, melyek e hídváltozatok legfontosabb részeit képezik. Láthatóan még azokat az elemeket is modellezni akarta (pl. a tartókábelek rögzítő berendezéseit), melyek alapvetően fontosak a hidak működése szempontjából, még ha technikailag (az adott kicsinyítés mellett) nem is sikerült formájában és arányaiban kivitelezni. Dicséretes, hogy mert belevágni ilyen bonyolult szerkezetek összeállításába mindössze a háztartásokban könnyen beszerezhető anyagokból, komolyabb műhely-háttér nélkül.

Modrovits István és Hegedűs Milán - Ívhíd

 alt E híd készítői igazi fantáziahidat alkottak. Ötletes a szerkezet felépítése, bár kérdéses, hogy statikailag megfelelő lenne-e. Minden esetre maradéktalanul eleget tettek a versenykiírás ama feltételének, hogy fantázia legyen. A többi, fantázia kategóriába sorolt versenyhidak tulajdonképpen hagyományos hidakat ábrázolnak, csupán nem hasonlítanak egyetlen, konkrét, hazai hídra sem. Ez a híd viszont jó ötletadó lehetett volna Makovecz Imre számára, mert olyan újszerű formát képzel el egy híd számára, mint amilyenek neves építészünk rajzasztalán formálódtak.

Könzöl István -Utófeszített szerkezetű gyalogoshíd

alt  Gondolatébresztő fantáziahíddal pályázott Könczöl István is. Az általa elképzelt híd alapvetően újszerű: ha egyszer valóban megépítenék, biztosan környékének leghíresebb látványossága lenne. Bár a hagyományos úthálózatba egy ilyen konstrukció nem illeszkedne be, hiszen a mindennapi közlekedésben inkább az egyenes utat részesítjük előnyben, de bizonnyal szívesen mennének át rajta a látogatók egy ultramodern kiállítócsarnok egyik oldaláról a másikra, vagy remekül szolgálna egy, a turisták számára megnyitott barlang szakadékainak áthidalására. Természetesen felmerül a kérdés, hogy szilárdsági szempontból megfelelő lenne-e egy ilyen kialakítás, de ez legyen a statikusok gondja… Ha egyszer ez egy fantáziahíd, akkor ne hagyjuk, hogy holmi szilárdságtani egyenletek képzeletünknek korlátokat szabjanak.

Filip András és Vincze Miklós -Világrekord tésztahíd kompozíció

alt  Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonsági Mérnöki Kara híres arról, hogy hallgatói közül kerülnek ki a tésztahíd építő világbajnokság nyertesei. A versenykiírás szerint 1 kg száraztésztából kell elkészíteni (saját tervek alapján) egy 1 m fesztávú hidat, mely a terhelést középen, pontszerűen kell, felvegye. Bár sokféle hídszerkezet alakítható ki száraztésztából, tapasztalat szerint két olyan változat van, mely több száz kg tömegű test elbírására képes. E két változatot egyesíti egy fantáziahídként Filip András és Vincze Miklós itt látható makettje. A modell jól szemlélteti e két változat fő vonalait, és rávilágít arra az alkotó kreativitásra, mely néhány törékeny tésztaszálból egy hihetetlenül erős szerkezet megalkotását eredményezte.

III. hely

Tüske Roland -Vasúti híd

 alt

Tüske Roland középiskolás hallgató egy gyönyörű kis fantáziahidat készített, mely egy mély völgyet ível át. Roppant szép és gondos a híd környezetének kialakítása: bokrok, fák, köves partoldalú folyó, sziklák, stb. biztosítják, hogy tényleg valódi táj képét idézze vissza. Maga a híd is gondos munkával készült, látható, hogy tervezője átgondolta, hogyan építene meg a valóságban, illetve hol és hogyan kellene megerősíteni. Igen szellemes, ahogy a mindennapi otthonokban található alapanyagokat felhasználta az építésénél (pl. tűzőkapcsokból készítette a híd korlátját, hurkapálcákból a híd gerendáit, hullámpapírból a terepasztal merevítőit, stb.). A modell látványosan érzékelteti az úttesten található különböző tereptárgyakat is. Az ilyen modellek bizonyítják e hídépítő pályáztat szükségességét: olyan tevékenységre sarkallják ifjúságunkat, mely kizökkenti őket a számítógépes játékok „agyatlan” egyhangúságából, és versenyre kelnek a makettépítés majdnem áthidalhatatlan technikai nehézségeinek elhárításáért. 


Kucsay József -Lánchíd mini modell

alt  Kucsay József egy aranyos kis mini-Lánchidat készített, mely igen szép asztaldísze lehetne a hidakat szerető embereknek. Valósággal ámulatba ejti a nézőt, hogy miképpen lehet ilyen kis méretben olyan nagy részletgazdagsággal elkészíteni egy öntőformát, amely lehetővé tette ennek a picurka miniatűrnek a kiöntését. A Lánchíd valamennyi lényeges eleme ki van rajta alakítva, kezdve a boltíves kapuzattól a láncokat vigyázó oroszlánokig.

II. hely

Kucsay József -Hajóhíd-rekonstrukció

 alt Kucsay József makettjével a régmúlt időkbe viszi vissza nézőit: letűnt korok dereglyéiből, deszkapallókból készült, kötelekkel összekötött és sövény-támfalakkal megerősített hajóhíd terepasztalát készítette el. A makett kidolgozottsága tökéletes: szinte látja az ember azokat a lilliputiakat, akik jönnek-mennek e hídon. A modell igen gondosan ki van dolgozva: készítője tökéletes realista részletességgel ábrázolja a hidat és környezetét.

 

I. hely

 
 

Kovács Péter -Vasbeton ívhíd

 alt  A makett mind kivitelében, mind a modell által kifejezendő ismeretek átadásának módját illetően kiemelkedő. Tökéletesen bemutatja egy vasbeton ívhíd szerkezetének lényeges elemeit, éspedig olyan hiteles kivitelben, hogy a nézője azt hiheti, hogy egy valódi hidat lát „fordított távcsövön nézve”. A makett tehát nem csak szép, hanem jól megfogalmazott didaktikai tartalma van azáltal, hogy egy, a híd makett mellett helyezett, azonos méretarányban elkészített külön modellel bemutatja a kész hidaknál egyébként nem látható vasalás szerkezetét. Nagy értéke az is, hogy az alkalmazott anyagok pontosan olyan benyomást keltenek (színük, anyagminőségük, tapintásuk, stb. alapján), mint az igazi vasbeton hidak. Kiemelendő továbbá, hogy készítője nem csak a szerkezeti hűségre törekedett, hanem a korlát kialakításával még valódibbá tette makettjét.

 


Magyarországi hidak

 

Jóhn Péter -Dombóvári Kapos-híd

 alt  A modell igen látványos, mérete folytán szinte beillik a Közlekedési Múzeum vasúttörténeti gyűjteményébe. Vasútmodellező nézőknek „megdobogtatja a szívét”, mert az ún. „0”-ás nyomtávú, ma már ritkaság számba menő nagy méretű modellvasutak méretarányában készült. Kitűnik azzal is a többi modell közül, hogy anyagában és színében is többé-kevésé megegyezik az eredetiével. Ez a modell igen alkalmas lenne egy vasútállomás díszítésre, mert szinte magára vonja a utasok figyelmét, és míg vonatukra várakoznak, gyönyörködhetnek benne.

 

 

Boros Róbert és Gulyás Máté -A Petőfi-híd metszete

 alt  

Boros Róbert és Gulyás Máté a budapesti Petőfi-hidat kemény kartonpapírból építette meg. Finom kézi munkával, jó modellezőhöz illő türelemmel és gondossággal vágták ki a vasszerkezet tartógerendáit éspedig úgy, hogy a valóságot híven tükröző térbeli rács jöjjön létre. Ez a modell elsősorban a híd mechanikai felépítését hivatott ábrázolni, éspedig olyan szokatlan megközelítésben, hogy hosszában kettévágva ábrázolja, lehetővé téve, hogy nézői betekinthessenek az úttest alatt egyébként nem látható bonyolult vasszerkezetbe. Boros és Gulyás modellje egyben inspiráló példa lehet más mérnökhallgatóknak ahhoz, hogy komolyabb modellező felszerelés nélkül maguk is készítsenek az egyetemen tanult ismeretek elmélyítésére alkalmas maketteket.


 

III. hely

 

Hornperger Arnold, Papp Róbert, Huszár Ramóna -A dunaújvárosi Pentele-híd makettje

 alt  Hihetetlenül szép, nagyon gondosan elkészített, az eredeti hidat hűen bemutató makett. Dicséretes készítőinek témaválasztása: hazánk egyik legújabb, a többi hidunktól eltérő szerkezetű, modern alkotást másoltak. Annak ellenére, hogy az alkalmazott méretarány csak kis méretű modellt tett lehetővé, alkotói nagy kézügyességről téve tanúbizonyságot úgy tudták kidolgozni a legapróbb részleteket is, hogy a makettre tekintve szinte nem látunk különbséget a valóságos és kicsinyített változat között. Tetszetős a híd szerkezeti elemeinek részletes ábrázolása: a kis méret ellenére sikerült megvalósítani a korlátokat, lámpaoszlopokat, sőt az úttest útburkolati jeleit is.

 


 

II. hely

 
 

Egyed Roland -Biatorbágyi viadukt

 alt  Ez a grandiózus modell mind méretében, mind részletgazdagságában, mind pedig kivitelében kiemelkedő alkotás. Olyan tökéletes mása a Biatorbágyi viaduktnak, mintha egy, a hídról készített háromdimenziós képet látnánk. Tekintélyes a hosszúsága, mert készítője pontos, 1:50-es lépték szerint készítette a modellt, ami nagy méretet eredményezett. A szállíthatóság érdekében igen ügyesen két darabból állította össze, amint a valódi híd is szerkezetileg két független hídelemből áll. A vasszerkezet nem csak elemeiben egyezik az eredetivel, hanem a legapróbb részletek (pl. a szegecsek) is látszanak rajta. Külön érdeme a modellnek, hogy még a híd járófelülete is híven tükrözi a jelenlegi állapotot: látható, hogy a vasúti sínek rozsdásak, és a rozsdás por belepi a sínek környezetét is. Tökéletesen visszaadja az eredeti híd környezetét is a völgy oldalát, illetve a völgytalpat bemutató „terepasztal” segítségével, amelyet a legapróbb részletekig kidolgozott bokrok, ösvények, utak és sziklák díszítenek. Nagyon sokat emel a modell összképén a pillérek terméskőborításának szinte művészi megjelenítése. Egyed Roland abszolút profi munkát végzett: egyesítette a szigorú alak- és mérethűséget megkövetelő műszaki pontosságot a híd szépségét érzékeltető művészi realizmussal.

  

Kenessey Márton és Bencsik László -Biatorbágyi viadukt

 alt  

E hídmakett építő pályázat érdekessége, hogy ugyanannak a hídnak egyszerre két modellváltozata is elkészült. Első pillantásra azt gondolhatná a néző, hogy a szépségversenyekhez hasonlóan vetekedni fognak a „hidak szépe” cím elnyeréséért, de alaposabban szemügyre véve látható, hogy Kenessey Márton és Bencsik László más oldalról közelítette a Biatorbágyi viaduktot, mint Egyed Roland. Kenesey és Bencsik az Óbudai Egyetem mérnökhallgatói, akik éppen ezekben az években tanulják a rácsos tartók mechanikáját, így ők összekötötték a kellemeset a hasznossal: saját kezűleg építettek egy olyan szerkezetet, melyen szó szerint „kézzel fogva” ismerhetik meg a vékony, hajlékony rudacskákból felépülő rácsos szerkezetek szinte hihetetlen merevségét. Ez a makett tehát elsősorban a híd statikai felépítését emeli ki, és nem tereli el a mérnökhallgatók figyelmét a szerkezet mechanikájáról azzal, hogy kidolgozná a híd egyéb részleteit. Annak érdekében, hogy e modell ne csak kinézetében, hanem mechanikájában is minél jobban közelítse az eredetit, készítői vékony lécek aprólékos összeragasztásával még a tartórudak keresztmetszetének formáját is utánozták. Észre vehető azonban, hogy jelképesen meg van formálva a viadukt környezete is, de készítői itt is törekedtek arra, hogy a mechanikai lényegről ne terelje el a környezet túlzott részletességű bemutatása a figyelmet.


 

I. hely

 
 

Horváth Adrienn és Derbák Gergő -Szolnoki Tiszavirág-híd

 alt  A szolnoki Tiszavirág-híd makettje egyedülálló a sok pályamű között, mert alkotói egész más koncepciót követtek, mint a többi modellező. Horváth Adrienn és Derbák Gergő nem azt tűzte célul, hogy az eredeti híd minél pontosabb kicsinyített mását alkossák meg, hanem, hogy a hidak szépségét, formai harmóniáját a hagyományostól eltérő technikával szemléltessék: több ezer gyufaszálból állítsák össze. Hihetetlenül aprólékos munkával, óriási türelemmel, „tégláról-téglára” építve formázták meg e nagyszerű makettet. Hasonló feladatra vállalkoztak hajdanában a bányászati jeleneteket bemutató türelemüvegek készítői, akik sajátos technikájukkal akartak emléket állítani nehéz de nemes foglalkozásuknak. Nos, ilyen unikum a Tiszavirág-híd makettje is, mely „behozta” a hídmodellezés világába a „gyufatechnikát”. E modell egyébként több is, mint a türelemüvegek mesevilága, mert méretei az eredeti arányos kicsinyítéséből adódnak, tehát bizonyos értelemben pontos mása a valódinak. A hűséget az is bizonyítja, hogy nem csak a feljáró lépcsőket, a pilléreket és korlátokat készítették el gyufából, hanem még az úttestet áttörő átlátszó ablakokat lemásolták kis hídjukra.   


 


3. oldal / 5
Az oldal tetejéreAz oldal tetejére

Galéria