Legújabb kiállítások
20 éves a Mini Club Hungary

EZ A KIÁLLÍTÁSUNK MÁR BEZÁRT!


3 és fél Mini, működő Mini-motor és sok más érdekesség egy kétszintes kiállításban, amely a Mini Club Hungary megalakulásának 20. évfordulójára emlékezik a Közlekedési Múzeumban.

A 20 éves a Mini Club Hungary című kiállítás a legméltóbb helyszínen, a Közlekedési Múzeumban látható. Nem véletlen a helyszínválasztás: az egyesület 20 esztendővel ezelőtt, 1995 őszén a múzeumban tartotta alakuló gyűlését.A kupolaterem központi terét teljesen kitölti az a galériás állványrendszer, amelynek az alján állnak az autók, az emeleten pedig a képes és szöveges tárlat látható.

A klub jelenlegi elnökének muzeális minősített autóján kívül kiállítottak egy ritka Mini Pick Up kisáruszállítót és egy versenyautó replikát is. Utóbbi az 1965-ös München-Bécs-BudapestRallye győztes autójának mása. Nem mindennapi látvány ez a szöges gumikkal és speciális lámpasorral felszerelt ún. "Works" Mini Cooper.

A kakukktojás pedig a félbevágott Mini. A szervezők igyekeztek olyan interaktív elemet is becsempészni a kiállítás soraiba, ahol a látogatók egy kicsit belekóstolhatnak abba az életérzésbe, amit a Mini Club Hungary tagjai egy-egy találkozón átélhetnek. A fél Mini egyfajta moziszékként szolgál a Minis utazás televíziós átéléséhez.

A Miniket minden irányból 20 év alatt gyűjtött relikviák veszik körül. A találkozókon szervezett tájékozódási versenyek "rallye-táblái" és a találkozómatricákkal betelt oldalüvegek mellett díjak, kisautók és emléktárgyak igyekeznek bemutatni a szenvedélyes Minizés szépségeit.

A kiállításra a klub tagjai egy több helyen megnyitott, a belső működést láthatóvá tevő bemutató Mini-motort készítettek és állítottak ki. Az indítógombot megnyomva mindenki megcsodálhatja a belső égésű motor lassított működését, a sebességváltó és a differenciálmű fogaskerekeit, a gyújtás kiosztását, a himbák és a szelepek mozgását.

 

A kiállítás március 22-ig volt látogatható.

 
Sorsok és találmányok

Ez a kiállításunk már bezárt!

2014. december 10 - 2015. március 1


A kripton izzó feltalálója, a golyóstoll megalkotója, az első magyar számítógép építője, és még számos tudós, feltaláló – közös bennük, hogy sokat tettek Magyarország iparáért, tudományos felemelkedéséért, ám származásuk, vagy vallásuk miatt végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába, a gettóban, a Duna partján, vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el.

alt

Olyan emberek, akik a magyar tudományos és gazdasági életben sikereket értek el, alkotásaik, találmányaik a mai napig meghatározzák a magyar ipart és tudományt.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tárlata azok előtt a zsidó honfitársaink előtt tiszteleg, akiket származásuk miatt megkülönböztetés és meghurcoltatás ért, s akik mégis kiváló alkotásokkal járultak hozzá Magyarország műszaki kultúrájához.

 

A kiállításban e feltalálók, alkotók tárgyait, kísérleti eszközeit, hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat láthatnak a látogatók, így az első magyar számítógép, a nagy magyar gyógyszergyárak, a Richter és a Chinoin termékei, a Weiss gyár egy motorkerékpárja, a golyóstoll, és sok más olyan tárgy, amelynek alkotója érintett volt a borzalmakban.

 

Digitálisan olvasható Kozma László azon „pepitafedeles füzet”-e, amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben – azért hogy szellemi és testi épségét megőrizze – telefonközpont terveket vázolt fel.

 

A tárlat emlékeztet arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95%-a kisiparos volt, illetve munkás és tanonc. Az ő munkájuk is hozzájárult Magyarország sikereihez, s a nácizmus őket is kitaszítottá tette.

 

Jelen kiállítás főhajtás a magyar iparban dolgozó minden polgártársunk előtt, akiknek ártatlanul kellett szenvedniük a népirtás poklában.

A Sorsok és találmányok című kiállítás az alábbi kutatók, feltalálók életét mutatja be:

  • Arany Dániel matematikus
  • Aschner Lipót, a Tungsram gyár felfuttatója és vezérigazgatója
  • Bíró László József, a golyóstoll megalkotója
  • Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója
  • Goldberger Leó textilgyáros
  • Heller László, a mai napig használt Heller-Forgó hűtőtorony egyik névadója
  • Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője
  • Kozma László, az első magyar számítógép megépítője
  • Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója
  • Selényi Pál, a 20. század talán legjelentősebb magyar kísérleti fizikusa
  • Szily Pál orvos-kutató, a kolorimetriás pH-mérés kidolgozója
  • Wolf Emil, a Chinoin alapítója
  • a Weiss család tagjai

A kiállítás 2015. március 1-ig volt látható.

Innen letölthető a Sorsok és Találmányok tanulmánykötet (PDF)

 
50 éves az új budapesti Erzsébet híd

EZ A KIÁLLÍTÁSUNK MÁR BEZÁRT


50 éve, 1964. november 21-én adták át az Erzsébet hidat. Utolsóként a háborúban értelmetlenül elpusztított hidak közül.

 

Az új híd azonban már más szerkezetű volt, mint az előd. Az 1903-ban megnyílt Erzsébet híd a világ legnagyobb szabadnyílású lánchídjaként kecses vonalaival a világ legszebb hídjai közé tartozott.

Az új híd könnyedebb szerkezetű kábelhíd, amely vonalaiban idézte meg elődjét.

 alt

A kiállítás röviden áttekinti az 1903-ban forgalomba helyezett Erzsébet-lánchíd történetét, pusztulását. Foglalkozik a roncsok kiemelésével, majd a híd újjáépítésének kérdéskörével. Közben bemutatja az ideiglenes Petőfi, „Böske” ponton-hidat.

A tablók és a dokumentumok felidézik azt a vitát, amely a régi híd visszaépítése, vagy új híd építése körül zajlott, az új híd tervezési folyamatát, és magát az építést, egészen a roncsok bontásától a híd 1964-es átadásáig.

A történet azonban tovább megy, hisz a látogatók megismerhetik a hídon azóta végzett jelentősebb javítási, felújítási, karbantartási munkákat is.

A tárlaton látható a híd M 1:200-as méretarányú modellje, az elemi kábel egy mintadarabja (amelyből a 40 centiméter széles főkábelek állnak) és az 1973-ban elbontott régi aszfaltburkolat egy töredékét.

A kiállítást számos eredeti dokumentum és fénykép teszi teljessé.

 

A kiállítás 2014. december 31-ig látható a Közlekedési Múzeumban.

 
Újdonságok a múzeumban

Ez a kiállításunk már bezárt!

„Újdonságok a múzeumban”

-válogatás a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek friss anyagából-

Az elmúlt években számos érdekes tárgy került be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. Van közöttük olyan motorkerékpár, amely magán viseli a Góbi-sivatag porát, mert a motorral megjárták a Közlekedési Múzeum-Peking (Pekingi olimpia) –Közlekedési Múzeum távot, Leica fényképezőgépnek maszkírozott orosz kamera, olyan 60 éves játékvasút, amellyel soha nem játszottak, vagy különleges, egyedi építésű számítógépek. Az „Újdonságok a múzeumban” című kiállításunkban e tárgyakból mutatunk be közel 60-at, olyanokat, amelyek érdekesek, izgalmasak, de a közeljövőben más kiállításunkban nem lesznek láthatók.

2014. szeptember 12 - 2014. november 16.

alt

alt alt

 

 
Légiveszély, Közlekedési Múzeum!

70 éve bombázták le a Közlekedési Múzeumot. A ma megnyílt emlékkiállításon olyan tárgyak is láthatók, amelyek a bombatalálat nyomán helyrehozhatatlanul megsérültek.

A „Légiveszély, Közlekedési Múzeum!” című kiállításon fotókon mutatják be a múzeum háború előtti tárlatait, a háború okozta pusztítást, valamint az újjáépítést és az 1966-os újranyitást.

A tárlaton nemcsak különleges dokumentumok, fotók elevenítik fel a pusztítást, hanem olyan tárgyak, amelyek máig magukon viselik a helyrehozhatatlan károk nyomait, így látható lesz több sérült vasúti kocsi modell, az egykor kiállított és teljesen elpusztult repülőgépekből megmaradt alkatrészek.

A Közlekedési Múzeum a Budapestet ért bombatámadások megindulásakor, 1942-ben zárta be kapuit, de gyűjteményének jelentős része a falakon belül maradt. 1944. július 2-án érte az első bombatalálat a múzeumot. Fél 11-kor egy 500 kg-os bomba hullott a hosszcsarnokra és 80 m2-es lyukat szakított a tetőzeten, valamint jelentős károkat okozott a hajózási kiállításban

A második támadás szeptember 17-én történt, ami még súlyosabb károkat okozott, elsősorban a Hermina úti részeken. A lerombolt múzeumot a fosztogatók sem kímélték. A döbbenetes háborús pusztítás mérlege: az egykor oly gazdag vasúti gyűjtemény (benne a világhírű, egyedi 1:5 arányú modellgyűjtemény) mintegy 75%-a elpusztult, a hajózási gyűjtemény, néhány eredeti tárgy kivételével, teljesen megsemmisült, a légiközlekedési gyűjteményből is csak 3 eredeti repülőgép maradt meg kisebb-nagyobb sérülésekkel, továbbá a motor és légcsavar-gyűjtemény nagyobb része. A múzeum épülete is mintegy 30%-os kárt szenvedett, így eredeti formájában többé nem volt helyreállítható. A kár akkori értéke kb. 8-10 millió pengőt tett ki.

A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. 1946-ban kijavították a tetőt, hogy a kiállítási tárgyak további rongálódását megakadályozzák. 1959-ben a Közlekedéstudományi Egyesület és a Közlekedési Múzeum a félig romos épületben megrendezte "A Közlekedési Múzeumért" című kiállítást, ami után, ha lassan is, de beindult az építkezés. A változatlanul 3000 m2 alapterületen újjáépített múzeum megnyitására végül több mint húsz évvel a háború befejezése után, 1966. április 2-án került sor.

A „Légiveszély, Közlekedési Múzeum!” című kiállítás előre láthatólag december 31-ig látogatható a Közlekedési Múzeumban


A városliget, és a bombázások történetének forrása:http://ujjealigetben.blog.hu/2014/08/14/az_elpusztult_varosliget ,

 


2. oldal / 5
Az oldal tetejéreAz oldal tetejére

Galéria